A FAIR hónapunk harmadik állomásához érkeztünk, ma végre megtudhatjuk, mit jelent az interoperabilitás elve a FAIR kutatási adatkezelésben.
A FAIR elvek közül talán ez a legkevésbé emészthető, mivel ez a legkomplexebb és leginkább a jövőbe mutató elképzelés az összes közül. Alapvetően két fő motívum köré építik fel az együttműködést:
- közös formátumok és szabványok
- a FAIR alapelveit követő metaadat szótárak (Metadata Standards Catalog, RDA Metadata Directory)
Hogyan?
Az interoperábilis adatok azt jelentik, hogy integrálhatók más adatokkal, alkalmazásokkal és munkafolyamatokkal. Ezt csak úgy érhetjük el, ha tudományáganként megegyező adat formátumokat és szabványokat használunk. Ezt természetesen leírni nagyon könnyű, megvalósítani már egyáltalán nem az. Több nemzetközi szervezet (RDA, EOSC, GO FAIR, FAIRsFAIR) is dolgozik azon, hogy kialakítson olyan segédleteket, amelyek iránymutatást adnak ezen szabványok vagy keretek létrehozásában.
A metaadatok fontosságát mind a négy elv kihangsúlyozza. Az interoperabilitás teljes mértékben elképzelhetetlen megfelelő metaadat szótárak létrehozása nélkül. Nemcsak a metaadatok kaphatnak kiemelt szerepeket, hanem a tudományterület kutatói közössége által meghatározott sémák, kulcsszavak, tezauruszok vagy ontológiák is.
Az interoperabilitás meghatározó szerepet kap a kutatási adatok megosztása és feldolgozása alkalmával, különös tekintettel azokra a lehetőségekre, amelyek során gépek dolgozzák fel az adatokat és metaadatokat. Jelenleg ezeket a lehetőségeket korlátozott számban használják, de később minden bizonnyal fajsúlyos tényezővé válik.
A FAIR sorozatunkra jellemzően ennél a résznél kezdenénk el az interoperabilitásra jellemző tévhiteket összegyűjteni. Szerencsére az interoperabilitás a FAIR alapelvek olyan aspektusa, amely rendelkezik megfelelő elméleti háttérrel, így kevés lehetőségünk van a félreértelmezésére. Előfordulhat, hogy implementálni nehezen tudjuk a kutatásunkban az interoperabilitás alapelvét, de megfelelő utánajárással kicsi az esély arra, hogy félreértelmezzük. Így a gyakori tévhitek helyett beszéljünk inkább a jó gyakorlatokról.
A példa egy olyan tudományághoz tartozik, amelynek megfigyelése nemzetközi összefogás nélkül nem működhet, ez a diszciplína pedig a meteorológia. Ahogy Andreas Sterl és Wim Som de Cerff megfogalmazták:
“Kutatásunk nemzetközi jellege azt jelenti, hogy az adatok megosztása beépült szervezetünkben. A meteorológia területén dolgozunk, és sem az időjárás, sem pedig az éghajlat nem tartja tiszteletben a határokat. Az éghajlat nemzetközi. Tehát régóta nagyon egyértelmű, hogy szabványok szerint kell dolgoznunk.”
Andreas Sterl és Wim Som de Cerff (Holland Királyi Meteorológiai Intézet)
Ásd bele magad mélyebben: Metadata and Interoperability
FAIR MOZI
Tekintsd meg a FAIR hónap további bejegyzéseit is!
