Az Impakt Faktor témaköre már nem először jelenik meg a bejegyzéseinkben. Írtunk már arról, hogy miért nem kedvelik a kutatók, illetve beszámoltunk arról is, hogy hogyan változik a számításának módja. Most pedig egy holland egyetem Impakt Faktorral kapcsolatos rendkívüli döntéséről adunk hírt.
A 2022-es év elejétől az Utrechti Egyetem más mérce alapján határozza meg kutatóinak sikerességét, beleértve a csapatmunkára való hajlandóságukat, illetve a nyílt tudomány népszerűsítése érdekében tett erőfeszítéseiket is – nyilatkozta Paul Boselie, az egyetem új Elismerési és Jutalmazási Rendszer (Recognition & Rewards) projektvezetője.
“Az Impakt Faktor (IF) nem a kutató munkásságáról ad visszajelzést. Szilárd meggyőződésünk, hogy valaminek változnia kell, az IF elhagyása az első lépés a változáshoz.
– mondta Paul Boselie.
Egy kis ismétlés
Az Impakt Faktor a tudományos folyóiratok színvonalát jelző mérőszám, amit az alapján határoznak meg, hogy a benne megjelenő cikkekre hányszor hivatkoztak más folyóiratok cikkeiben.
Ebből az következik, hogy a magas IF-ral rendelkező folyóiratok – mint például a Science, a Nature vagy a Cell – cikkei értékesebbnek számítanak, mint azok a cikkek, amelyek kevésbé idézett folyóiratokban jelennek meg. (Lexiq)
Miben várható a megújulás?
Boselie úgy véli, hogy az Impakt Faktor – csakúgy, mint a H-index – hozzájárul a tudomány egyfajta termékként történő értelmezéséhez (productification) vagyis inkább a statisztikán van a fókusz, mintsem a minőségen. A jelenlegi értékelési rendszer szem elől téveszti azt, ami igazán releváns a tudomány számára, és elősegítené a tudomány fejlődését.
Az Utrecht Open Science program része az új rendszer bevezetése, annak érdekében, hogy a kutatás átláthatóbb és együttműködőbb legyen. Az állások betöltésének, illetve az előléptetések feltételeinek újragondolását részben a Declaration on Research Assessment (DORA) ihlette. A nyilatkozat a kutatók értékelését, illetve a kutatási eredmények minősítését hivatott javítani. Különös figyelmet szentel az Impakt Faktor felszámolására a kutatók méltó megítélésének érdekében. Eddig csaknem 20 000 magánszemély és intézmény osztotta ezen véleményt. 2019-ben, amikor az Utrechti Egyetem aláírta a nyilatkozatot, Anton Pijpers, az akkori végrehajtó testület elnöke a következőképp fogalmazott:
“A DORA aláírása nem egy szimbolikus lépés, hanem egy eskütétel, amiért az egyetem vállalja a felelősséget.“
– Anton Pijpers
Globális probléma
Az Impakt faktor használatával való visszaélés az utóbbi években jelentősen megnövekedett, ami nagyfokú elégedetlenséget generált a kutatók értékelését illetőleg, valamint a kinevezések, megbízások, előléptetéseket illető döntéshozatalokban egyaránt.
Hogyan néz ki a gyakorlatban?
Boselie szerint nagyon nehéz lesz változtatni. Hozzátette, hogy minden tanszéknek meg kell alkotnia a saját szabályait és stratégiáit azért, hogy a szakterületükön kiemelkedő teljesítést nyújtó kutatókat méltóképpen elismerhessék. Nem kizárt, hogy az adott terület más jeles kutatóinak a véleményét is megkérdezik, annak érdekében, hogy egy átfogó, teljeskörű értékelés születhessen.
Mit hozhat a jövő?
Az Utrechti Egyetem kutatói számára nem ismeretlen érzés a bizonytalanság. A változás kockázatos, de az intézmény őszintén hisz abban, hogy a jövőben a kutatók munkáját igazságosabban értékelik majd.
A nyílt tudomány egyre fontosabb szerepet játszik a kutatás finanszírozás és annak stratégiáit körülvevő politikában és döntéshozatalban, ezért elképzelhető, hogy a jövőben egyre több intézmény követi Utrecht példáját. Ezzel a gondolattal Lynn Kamerlin is egyetért, aki tagja annak az EU-s csoportnak, amely 2019-ben közzétett egy kimutatást a kutatók nyílt tudományhoz való hozzájárulásának értékeléséről.
Az Utrechti Egyetem döntéséről, és a helyzet körülményeiről további részleteket tudhatsz meg Chris Woolston: Impact factor abandoned by Dutch university in hiring and promotion decisions című cikkéből, amely június végén jelent meg a Nature Career News szekciójában.