Már korábban is foglalkoztunk azzal, hogy az Európai Bizottság milyen formában próbálja támogatni a kutatókat különböző szolgáltatásokkal. Ez a bejegyzés azzal a kérdéskörrel foglalkozik, hogy milyen projekteket índított az EB azért, hogy az EOSC (European Open Science Cloud) által vizionált közös kutatási felhő megvalósulhasson. 2019-ben négy nagy regionális projekt indult útnak ennek érdekében.
Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban?
Több szinten próbálnak változásokat elérni. Először is a partnereknek az a feladatuk, hogy a saját országukban végezzenek felmérést arról, milyen meglévő szolgáltatásaik vannak, kik azok a kulcsszereplők, akik előremozdíthatják az Open Science mozgalmat. Ezt követően regionálisan szeretnék összekötni a hasonló szolgáltatást nyújtó intézményeket, így kialakítva egy kutatási hálózatot, amelynek a fókuszában a kutatók mindennapi feladataiknak megkönnyítése, meggyorsítása áll. További feladatuk ezen a szinten létrehozni olyan regionális ajánlásokat, amelyek támogatják a nyílt kutatást, a FAIR adatkezelést és az EOSC kutatási infrastruktúra felhasználását. A következő projektek keretein belül szeretnék becsatornázni az így kialakított szolgáltatásokat az EOSC-hub rendszerébe.
Sajnalom, hogy a cikk nem emliti a tobbi EOSC-ot epito, es az emlitett regionalis projekteknel nagyobb volumenu H2020 projekteket. Ezek kozul az EOSC-hub-ot es OpenAIRE-Advance-t emelnem ki ugyanis ezek fektettek le es uzemeltetik az EOSC jelenleg rendelkezesre allo szolgaltatasait, definialtak egy ‘rules of participationt’ uj szolgaltatasok bekapcsolasara, kezelik es megvalaszoljak a beerkezo felhasznaloi kereseket. A regionalis projektek is ezeket a letezo elemeket es szabalyokat veszik majd alapul. Az EOSC-hub es OpenAIRE-Advance jelenlegi szolgaltatasai es a csatlakozas modja a https://eosc-portal.eu/ cimen erheto el.
Ezen felul a cikkben meg jobban kihangsulyoznam, hogy az EOSC nem egy kozponti felho (mint pl az AWS), hanem egy ugynevezett nyilt federacio, melyben kulonbozo intezetek altal uzemeltetett, az ‘Open Science’-t tamogato es elosegito online szolgaltatasok vehetnek reszt. A szolgaltatasok nem csak ‘szamitasi infrastruktura felho’ tipusuak, hanem lenyegeben barmi ami online elerheto es az Open Science eszkozkeszletebe beillik (pl portalok, adathalmazok, online alkalmazasok a jovoben oktatasi anyagok es valoszinuleg kurzusok is). A ‘felho’ szo az EOSC-ban a szolgatatasok online modon valo eleresere utal, nem magara a ‘felho technologiara’ (pl OpenStack, bar vannak OpenStack szolgaltatok is).
Kedves Sipos Gergely!
Köszönöm szépen az építő jellegű hozzászólását. A cikkben röviden próbáltam bemutatni azokat a projekteket amelyek 2019-ben indultak. Semmi esetre sem szerettem volna csökkenteni az ezeket megelőző projektek erőfeszítéseit és érdemeit. Egy későbbi posztban szeretnénk egy részletesebb bemutatását prezentálni a teljes EOSC körképnek és működési mechanizmusainak.
Üdvözlettel:
Száldobágyi Ádám