A peer review azaz a szakmai bírálat a publikálási folyamat esszenciális része, melyet előző írásainkban már több aspektusból is megvizsgáltunk. Arról viszont még nem esett szó, hogy milyen tipikus hibákat találnak a bírálók, hogyan építik fel a saját peer review reportjukat és tulajdonképpen mit vesznek legelőször szemügyre mikor elkezdik a munkát? Amennyiben érdekel, hogy fenti kérdésekre milyen válaszokat adott két tapasztalt szakmai lektor, akkor olvass tovább!
Az interjú során az alábbi kérdéseket tették fel lektoroknak:
1. Mi a legelső dolog, amit figyelembe vesznek?
Fontos a cím, hiszen ez az első dolog, amit lát a bíráló a cikkről, ez alapján tud következtetni, hogy mennyire lesz érdekes a közlemény maga. A szerzői affiliáció azonban, amennyire csak lehetséges rejtve marad a bírálók elől, az elfogultság elkerülése érdekében.
2. Milyen a peer review struktúrája?
Miközben a teljes cikket az absztrakttól kezdve egészen a konklúzióig elolvassák folyamatosan jegyzetelnek. Ezek lehetnek kisebb észrevételek és/vagy komolyabb megjegyzések. Általában készül egy táblázat is 2 oszloppal, amely tartalmazza az adott sor számát, illetve az ahhoz tartozó megjegyzést.
3. Melyek a leggyakrabban előforduló hibák?
Gyakori a nem megfelelő absztrakt, továbbá a nyelvtani és helyesírási hibák. Ezenkívül számos esetben előjön az, hogy bár a kutatók nagyon jól értik a kutatásukat és a benne lévő összes adatot, összefüggéseket, ennek ellenére nem sikerül olyan módon közvetíteni, hogy egy laikus is megértse. Például kimarad a kísérletek/mérések részletes leírása gondolván, hogy azt úgyis mindenki tudja. Az ábrákon a jelmagyarázat, valamint az X és az Y tengely megnevezései a túl kicsi betűméret miatt nehezen olvashatók. Az ábrák, táblázatok gyakran annyira bonyolultak, hogy nehézkesen értelmezhetők.
4. Mennyire fontosak a hivatkozások, illetve az absztrakt?
A pozitív vagy negatív első benyomás érzését – más olvasókhoz hasonlóan – a bírálókban is az absztrakt kelti, ezért igencsak fontos a megnyerő absztrakt.
A hivatkozásokat is előszeretettel ellenőrzik, kiváltképp akkor, amikor az idézett szerző elég ismert és a bírálónak kétsége támadt, hogy a vizsgált kutatásban a szerző esetleg másképp értelmezi az alapfogalmakat.