Kalauz a tudományos kommunikációban
Kategória: <span>Publikálás</span>

Kategória: Publikálás

Lenyűgöző számok a tudományos publikálásban

Jó szokásunkhoz híven, szakirodalom olvasgatása közben szembejött velünk egy tavalyi jelentés, melyben a legámulatba ejtőbb adatokra bukkantunk. A tudományos publikálást érintő meglepő számokat gyűjtöttük most csokorba. 33 000 2018 közepén kb. 33 000 aktív, szakmailag lektorált (peer reviewed) folyóirat volt angol nyelven, további 9 400 nem angol nyelvű. 3 000 …

A feketelistás folyóiratokról

A blogon már született egy írás a predátor folyóiratokról, most arról lesz szó, hogy milyen módon lehet ezekről a folyóiratokról információkat szerezni. A múltban már több próbálkozás is volt arra, hogy egy átfogó lista készüljön, amely felsorolja az összes ilyen folyóiratot. Az első próbálkozó Jeffrey Beall volt, a University of …

„Plan S” a gyakorlatban

A tudományos ökoszisztémában végbement változásokra válasz a Plan S, ami a nyílt hozzáférést hivatott felgyorsítani. A legnagyobb akadálya a kultúraváltásnak a kutatási értékelési rendszerben található. Mai napig egy több mint 40 éve megalkotott rendszerre hagyatkozunk, mely általunk is jól ismert módokon kijátszható és manipulálható. Az alábbi 9 Plan S kompatibilis …

A szerzői archiválás útvesztőjében

Gyakran elfelejtjük, hogy az open access publikálás nem egyenlő azzal, hogy százezreket verünk el közlési díjakra. Szerencsére van más módunk is kutatási eredményeink disszeminálására.  A szerzői archiválás lehetőséget biztosít a kutatók számára, hogy a közleményük kéziratát intézményi vagy egyéb repozitóriumban helyezzék el, ezzel biztosítva a nyílt hozzáférést a tudományos munkához. …

Big Deal helyett inkább olvass és publikálj

Miben más a Read&Publish, mint a hagyományos Big Deal? Megoldást jelent az egyetemek terheire, vagy csak olaj a tűzre? Nemrégiben másról sem lehetett hallani tudományos körökben, mint az Elsevier Németországgal, Svédországgal vagy épp hazánkkal vívott csatájáról. Azóta szerencsére lenyugodtak a kedélyek, nyáron Magyarország is Read&Publish szerződést kötött a kiadóval. Az …

Plan S – A tudományos kultúraváltás elindult

A kutatás és az innováció a 21. század alappillérei és kéz a kézben járnak. A tudományos kommunikáció fellendítését egyre több törekvés célozza. A Plan S egy nagyon erős és várva várt irányelv, amely a nyílt hozzáférést (open accesst) helyezi középpontjába.  A Plan S kidolgozását kiváltó okok Az Európai Unió 80 …

Hibázhat-e a plágiumszűrő?

Kutatóként lehet, hogy nem te vagy az egyetlen, akinek plágium miatt nem fogadta be a kéziratát a kiadó. Ha úgy érzed, ártatlan vagy, valószínűleg a plágiumszűrő program hamis pozitív (false positive) jelzése miatt utasította el a kiadó a tanulmányodat. Hidd el, nem vagy egyedül. Az egyik érintett kutató szerint egy …

Elsevier update – újra elérhető a ScienceDirect és a Scopus

Visszakerült az Elsevier térképére Magyarország, mivel 2019 júliusától ismét elérhetővé vált az EISZ konzorciumi tagjai és a korábbi előfizetők számára a kiadó folyóirat-platformja, a ScienceDirect, a SciVal elemző eszköz, illetve a Scopus adatbázis. Az előzmények Az Instantscience első bejegyzése éppen a holland kiadóvállalat körül kialakult helyzettel foglalkozott. 2018-ban már számos …

Visszadobták a cikkemet, mit tegyek?

Az angol „revise” and „resubmit” szavak azok közé tartoznak, amit nagyon nem szeretnénk látni a folyóirattól kapott e-mailben. Mit jelent ez? Tulajdonképpen a folyóirat szerkesztőbizottsága úgy döntött, hogy a cikk ebben a formájában nem az igazi és nem kívánja közölni. De van benne potenciál, így ad egy utolsó esélyt. Mit …

Európa egyetemei összeroskadnak a „big dealek” költségei alatt

Egy friss jelentés arra világít rá, hogy az 5 legnagyobb tudományos kiadó által kínált előfizetéscsomagok évente egymilliárd eurót zsebelnek be az egyetemektől, és ez az összeg egyre csak nőni látszik. Európa felsőoktatási intézményei csaknem egy milliárdot költenek a vezető kiadók folyóirat előfizetéseire. – írja az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) a …