A science.org januári bejegyzésében arról a publikációs gyakorlatban régóta tartó vitáról olvashatunk, mely szerint az OA cikkek szélesebb körben növelik az olvasottságot, nagyobb hatást érnek el a tudományban és diverzebb olvasóközönséggel bírnak, mint az előfizetéses közlemények. A nyílt hozzáférés támogatói két évtizede azt állítják, hogy az OA modell megjelenése óta …
Az OpenAIRE egy európai projekt, melynek központi célja a nyílt tudomány szakmai támogatása. A támogató tevékenységük része az Open Science szakértők által szervezett Train-the-Trainer bootcamp is, melynek nemrég volt a harmadik felvonása. Az Open Science területén a Train-the-Trainer műfaj egyre népszerűbb, hazánkban is volt már több hasonló esemény. A TtT-k …
Olvasási idő: 7 perc Múlt heti blogbejegyzésünkben beszámoltunk arról a tudományos berkekben nagy vihart kavaró hírről, mely szerint a Web of Science 50-nél is több folyóiratot távolított el az adatbázisából. Az információ nálunk sem maradt visszhang nélkül. Számos PTE-s szerző keresett meg minket az elmúlt héten afelől érdeklődve, hogy mi lesz az érintett folyóiratokban korábban megjelent közleményeik sorsa, illetve, […]
The post WEB OF SCIENCE-KIZÁRÁS Q&A: Mit jelent a döntés a PTE-s szerzőkre nézve? appeared first on Kalauz.
Az Open Research Europe egy nyílt hozzáférésű publikációs platform a Horizont 2020, a Horizont Európa és/vagy az Euratom finanszírozásból származó kutatások közzétételére minden tématerületen. A platform megkönnyíti a kedvezményezettek számára, hogy megfeleljenek finanszírozásuk nyílt hozzáférési feltételeinek, és publikációs helyet kínál a kutatóknak, hogy gyorsan megosszák eredményeiket és meglátásaikat, és elősegítse …
Arról már korábban írtunk, hogy Oroszországban egy szúrópróbaszerű bizottsági ellenőrzés alkalmával több mint 800 plágiumgyanús cikk került visszavonásra. Ebben a cikkünkben pedig arról számolunk be, hogy miképp tűnt el több mint száz nyíltan elérhető folyóirat az internetről. Kutatók arra lettek figyelmesek, hogy számos open access folyóirat vált inaktívvá 2000 és …
Milyen jó lenne egy olyan világban élni, ahol miután elkészült egy tudományos kutatás, másnap már open access megjelenne bármiféle korlátozás nélkül, és persze úgy, hogy szakmailag ellenőrizve van. Be kell látnunk, hogy ez nagy eséllyel örökre egy álom marad. A pre-printek azonban egy kicsit közelebb hozzák ezt a fajta elképzelést. A …
Az Európai Bizottság büszkén adta hírül, hogy a Horizon 2020 programban a publikációk igen magas arányban, számszerűsítve 81%-ban jelentek meg nyílt hozzáféréssel. A kutatók azonban neheztelnek amiatt, hogy a cikkek közlési díjának (APC) jóváhagyása túl sok időt vesz igénybe, ami akár a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok elvesztéséhez is vezethet. A …
Horvát kutatókat kérdeztek a XXI. századi tudomány eszközeiről, a nyílt lektorálásról, a preprint szerverek használatáról, valamint a nyílt adatokról. A kutatók állásfoglalása az open science gyakorlatáról, különös tekintettel a nyílt lektorálásra, a nyílt adatra valamint a preprintek közzétételére igencsak eltérő. De vajon kutatói munkájukban miként befolyásolja őket az ezekhez való …
Az előfizetéses folyóiratokról open accessre történő átállás idén hivatalosan is elkezdődött. Hogy milyen lépések vezettek idáig, azt a mai írásunkból megtudhatod. 2018-ban egy befolyásos kutatásfinanszírozói csoport merész elképzelést jelentett be: az általuk finanszírozott kutatóknak lektorált, de nem előfizetéses folyóiratokban kell közölni a cikkeiket. A Plan S kezdeményezés óriási felzúdulást váltott …
Köztudott, hogy az egyes nemzetek nyílt hozzáférésre vonatkozó irányelvei messze nem egységesek. Ez számos akadályt állít az open access célok európai szintű elérésének útjába. A helyalapú hozzáférési korlátozás ideiglenes megoldást jelenthet ezekre a problémákra – vélekedik az Európai Bizottság egyik szakértője. Azokban az országokban, ahol még nem zárkóztak fel a …
