Kiemelt kép: Nattanan Kanchanaprat képe a Pixabay -en. Az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) rendszere jelentős átalakuláson megy keresztül, melynek célja a hazai kutatási kiválóság előmozdítása és a tudományos közösség támogatása. Az új struktúra részeként elindul a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP), amely 19 milliárd forintos kerettel áll a kutatók …
Egyre több kutatásfinanszírozó ragaszkodik hozzá, hogy az általuk támogatott kutatások és tudományos eredmények a hozzájuk tartozó kutatási adatokkal kerüljenek nyilvánosságra. Ez a gyakorlat egyre szélesebb körben elterjed és nem úgy tűnik, mintha csak néhány tudományterület lenne érintett a kérdésben, a tudomány egészére kiterjed. A számítógépes reprodukálhatóság szempontjából nem csak a …
Napjaink adatintenzív világában egyre több szó esik a kutatási adatok kezelésének fontosságáról, a tudományos munkák reprodukálhatóságáról és az ezekhez kapcsolódó kompetenciákról. Az e heti blogposztban egy olyan gyűjteményt szeretnénk ajánlani az olvasóknak, amelyet olyan kutatóknak és adattudósoknak készítettek, akik nagy mennyiségű adatokkal dolgoznak, de azoknak is érdekes lehet, akik most …
A Make Data Count szerint a kutatási adatok egységes értékelési rendszerének kialakítása a közösség kezében van. A Make Data Count egy globális, közösség alapú kezdeményezés, amely a nyílt kutatási adatok értékelésére fókuszál. Céljuk az aktuális értékelési rendszer fejlesztése a nyílt kutatási adatokra vonatkozóan. A projekt társadalmi és informatikai infrastruktúrái az …
„Receptes” könyv készült az élettudományi kutatások adatkezelési módszereihez. Többször előkerül a hasonlat, hogy a kutatási adatkezelés hasonlatos a főzés tudományához. Ezt bizonyítja egyrészt az is, hogy az egyik legnépszerűbb tudományos témákkal foglalkozó blognak a The Scholarly Kitchen nevet adták. Emellett pedig a már ezen a blogon is bemutatott Engaging Researchers …
Visszatérő kérdés, hogy milyen szerep juthat az egyetemi könyvtáraknak a mai modern korban, ahol a könyvek és nyomtatott folyóiratok jelentősége fokozatosan visszaszorulni látszik az online térben található tartalmak mellett. Mi lesz így ezekkal a memória intézményekkel? Hogyan tudnak naprakész információkat nyújtani a kutatóknak egy olyan világban, amely ilyen gyorsan változik? …
A FAIR adatkezelés implementálása a kutatási folyamatokba egyáltalán nem egyszerű folyamat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy még azon nemzetek kutatói is küzdenek ezzel, akikkel szemben már évek óta elvárás a FAIR alapelvek követése. Nem is lehet egyszerű folyamat, mert a legtöbb diszciplínában eddig ilyen elvárások meg sem fogalmazódtak és …
10-alkalmas meetup sorozatot bonyolított le a HUNOR munkacsoport az elmúlt két hétben, melynek fókuszterülete nem szimplán a kutatási adatkezelés volt. A meetupok specifikusan azokat a kutatókat célozták meg, akik OTKA vagy ÉLVONAL pályázatot terveznek benyújtani februárban. A pályázatokhoz idén először kéri a kutatásfinanszírozó, hogy a pályázók kutatási adatkezelési tervet készítsenek, …
Elérkeztünk az utolsó bejegyzésünkhöz a januári FAIR adatkezeléssel foglalkozó sorozatunkban. Nem árulok el nagy meglepetést azzal, hogy ez a bejegyzés a FAIR alapelvek utolsó aspektusával, az újrafelhasználhatósággal, vagyis a reusable alapelvvel fog foglalkozni. A FAIR irányelvek legfőbb célja a kutatási adatok újrafelhasználhatóságának optimalizálása. A metaadatok fontosságát az előző hetekben már …
Múlt héten az EOSC volt a középpontban: a NI4OS-Europe projekt egy magyar nyelvű, közérthető összefoglalót tett közzé az Európai Nyílt Tudományos Együttműködésről. Szerencsére a NI4OS nem veszi fél vállról a tréning platform fejlesztését, ezért a FAIR adatkezelésről is kaptunk egy 15 nyelven megjelent közérthető tájékoztatót. A FAIR kutatási adatok megtalálhatók, …
