“Receptes” könyv készült az élettudományi kutatások adatkezelési módszereihez. Többször előkerül a hasonlat, hogy a kutatási adatkezelés hasonlatos a főzés tudományához. Ezt bizonyítja egyrészt az is, hogy az egyik legnépszerűbb tudományos témákkal foglalkozó blognak a The Scholarly Kitchen nevet adták. Emellett pedig a már ezen a blogon is bemutatott Engaging Researchers …
Visszatérő kérdés, hogy milyen szerep juthat az egyetemi könyvtáraknak a mai modern korban, ahol a könyvek és nyomtatott folyóiratok jelentősége fokozatosan visszaszorulni látszik az online térben található tartalmak mellett. Mi lesz így ezekkal a memória intézményekkel? Hogyan tudnak naprakész információkat nyújtani a kutatóknak egy olyan világban, amely ilyen gyorsan változik? …
A FAIR adatkezelés implementálása a kutatási folyamatokba egyáltalán nem egyszerű folyamat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy még azon nemzetek kutatói is küzdenek ezzel, akikkel szemben már évek óta elvárás a FAIR alapelvek követése. Nem is lehet egyszerű folyamat, mert a legtöbb diszciplínában eddig ilyen elvárások meg sem fogalmazódtak és …
Elérkeztünk az utolsó bejegyzésünkhöz a januári FAIR adatkezeléssel foglalkozó sorozatunkban. Nem árulok el nagy meglepetést azzal, hogy ez a bejegyzés a FAIR alapelvek utolsó aspektusával, az újrafelhasználhatósággal, vagyis a reusable alapelvvel fog foglalkozni. A FAIR irányelvek legfőbb célja a kutatási adatok újrafelhasználhatóságának optimalizálása. A metaadatok fontosságát az előző hetekben már …
A FAIR hónapunk harmadik állomásához érkeztünk, ma végre megtudhatjuk, mit jelent az interoperabilitás elve a FAIR kutatási adatkezelésben. A FAIR elvek közül talán ez a legkevésbé emészthető, mivel ez a legkomplexebb és leginkább a jövőbe mutató elképzelés az összes közül. Alapvetően két fő motívum köré építik fel az együttműködést: közös …
A FAIR alapelveknek talán ez az egyik legvitatottabb eleme. Sok kutató érvel azzal, hogy ha hozzáférhetővé teszi a tudományos munkáját mások számára, akkor felhasználhatják azokat a saját kutatásukhoz az eredeti szerző megkérdezése és engedélye nélkül. Így szerezve meg a munkáért járó összes kreditet. Ez természetesen egy jogos aggodalom. Valójában a …
Köszöntjük az instantscience.hu olvasóit 2021-ben is! Engedjétek meg, hogy idén januárban egy FAIR kalandozásra invitáljunk Benneteket, melynek során hetente kaphattok bepillantást a FAIR (Findable, Accessible, Interoperable, Reusable) adatkezelés mögötti jelentésbe. Annyiszor emlegettük már a FAIR alapelveket és röviden meg is fogalmaztuk, mit is jelentenek azok. Idén januárban viszont még több …
A FAIR elvek szerinti adatkezelés egyre gyakrabban kerül elő, amikor a tudományos adatok megosztásáról esik szó akadémiai környezetben. A világhálón is megannyi írást, blogot, videót és egyebet találhatunk a témáról, amelyek megpróbálják elmagyarázni a kutatóknak, hogy mik a FAIR alapelvek és hogy hogyan értelmezzük őket. Ezeknek az anyagoknak a fő …
A “Publish or perish” egy visszatérő szállóige, amely megkeseríti a kutatók mindennapjait. Mindenki érzi a nyomást, amelyet a folyamatos publikációs kényszer szül. Sokszor lehet hallani, hogy bizonyos mennyiségű terhelésnek pozitív hatása van a teljesítményre, de a szakadatlan publikációs elvárás egy idő után a legtöbb kutatónál inkább frusztrációt okoz. Ha sokáig …
A tudományos kommunikáció változásával és a nyílt hozzáférés előre törésével egyre nagyobb figyelem övezi a kutatási adatokat is. Ez a téma eléggé megosztja a tudományos közösséget, hiszen egyre több kutatást finanszírozó szervezet rendelkezik az általuk támogatott projekt adatainak nyíltságáról. Tudományterületek szerint is változatos képet mutat az, hogy mennyire hajlandóak az …
