Korábban már – nem is egyszer- írtunk a tudományos publikálás “veszedelmes imposztorairól” azaz a predátor folyóiratokról. Az ilyen folyóiratok és kiadók csaló tevékenységet folytatnak, az általuk megjelentetett cikkek (ha egyáltalán megjelennek) fabatkát sem érnek, ráadásul csorbítják a szerző hírnevét. Sajnos nem csak a predátor folyóiratok “cápái” szedik az áldozataikat, hanem …
Milyen jó lenne egy olyan világban élni, ahol miután elkészült egy tudományos kutatás, másnap már open access megjelenne bármiféle korlátozás nélkül, és persze úgy, hogy szakmailag ellenőrizve van. Be kell látnunk, hogy ez nagy eséllyel örökre egy álom marad. A pre-printek azonban egy kicsit közelebb hozzák ezt a fajta elképzelést. A …
A peer review azaz a szakmai bírálat a publikálási folyamat esszenciális része, melyet előző írásainkban már több aspektusból is megvizsgáltunk. Arról viszont még nem esett szó, hogy milyen tipikus hibákat találnak a bírálók, hogyan építik fel a saját peer review reportjukat és tulajdonképpen mit vesznek legelőször szemügyre mikor elkezdik a …
Egyre több kutatásfinanszírozó ragaszkodik hozzá, hogy az általuk támogatott kutatások és tudományos eredmények a hozzájuk tartozó kutatási adatokkal kerüljenek nyilvánosságra. Ez a gyakorlat egyre szélesebb körben elterjed és nem úgy tűnik, mintha csak néhány tudományterület lenne érintett a kérdésben, a tudomány egészére kiterjed. A számítógépes reprodukálhatóság szempontjából nem csak a …
Múlt héten a kreativitásról hoztunk Nektek néhány gondolatot, ma pedig tovább boncolgatjuk a témát. Általánosságban elmondható, hogy a kreativitás és a kreatív gondolkodás nem egy könnyen lapozható recepteskönyv formájában tárul elénk. A tudományban és a művészetben a kreativitás valahol a tudatalatti rejtekéből, teljesen váratlan módon bukkan elő. Ezért is mondhatjuk …
Az EOSC-ról (European Open Science Cloud) már több ízben is írtunk. Mai bejegyzésünkben egy olyan kezdeményezésről számolunk be, amelyet a KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) indított útjára. Az EOSC Champions egyedülálló kezdeményezés hazánkban. Mi az EOSC fő célja? Az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés (EOSC) egyik fő célja, hogy aggregálja mindazt …
Az Európai Bizottság büszkén adta hírül, hogy a Horizon 2020 programban a publikációk igen magas arányban, számszerűsítve 81%-ban jelentek meg nyílt hozzáféréssel. A kutatók azonban neheztelnek amiatt, hogy a cikkek közlési díjának (APC) jóváhagyása túl sok időt vesz igénybe, ami akár a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok elvesztéséhez is vezethet. A …
Ha azt mondom, tudományos írás, mi jut először az eszünkbe? Meg merem kockáztatni, hogy az első 5 szó között szerepel a zsargon. Talán el sem tudjuk képzelni, hogy milyen lenne egy tudományos írás zsargon, azaz szaknyelv használata nélkül. De vajon tényleg szükség van rá? Ha igen, mennyire? Ha nem, miért …
A jogmegőrzési stratégia (Rights Retention Strategy – RRS) a Coalition S szabályrendszerének talán legösszetettebb kérdésköre. Milyen szerepet tölt be a Plan S keretrendszerén belül? Próbáljuk meg részegységenként definiálni, majd értelmezzük, mire is jó az RRS. Jog, megőrzés, stratégia Jog alatt azt értjük, hogy a szerző joggal rendelkezik a műve fölött, …
Múlthéten jócskán belemerültünk a Plan S boncolgatásába, most pedig a kezdeményezés hatásait fogjuk számba venni az open access publikálás tekintetében. A kereskedelmi tudományos kiadók egyre azon ügyeskednek, hogy a különböző formabontó üzleti modelljeikkel biztosítsák a pozíciójukat az üzleti életben, viszont nem céljuk szembeszállni a Plan S célkitűzéseivel. A Plan S …
