Kalauz a tudományos kommunikációban
Év: <span>2021</span>

Év: 2021

Ezért nem helyettesítheti a pre-print a lektorált közleményt

A European Association of Science Editors (EASE) 15. alkalommal megszervezett konferenciáján vita tárgyát képezte az, hogy a pre-printek minősége vajon egyenlő-e a folyóiratokban publikált cikkekkel. Ha kíváncsi vagy, hogy milyen érvek és ellenérvek szólnak a pre-print, illetve a folyóiratcikk mellett és ellen, akkor olvass tovább! A preprintről A pre-print a …

Az Utrechti Egyetem elhagyja az Impakt Faktor használatát

Az Impakt Faktor témaköre már nem először jelenik meg a bejegyzéseinkben. Írtunk már arról, hogy miért nem kedvelik a kutatók, illetve beszámoltunk arról is, hogy hogyan változik a számításának módja. Most pedig egy holland egyetem Impakt Faktorral kapcsolatos rendkívüli döntéséről adunk hírt. A 2022-es év elejétől az Utrechti Egyetem más …

Válaszút előtt a Sci-Hub

Zűrös hónapokon van túl a törvényen kívüli kalózrepozitórium, de ha megnyeri a pert Indiában, akár legális is lehet a használata. A Sci-Hub egy tudományos közleményeket illegálisan megosztó weboldal, amelyet Alexandra Elbakyan hozott létre 2011-ben. Akkoriban még sejtelme sem volt róla, hogy kereskedelmi tudományos folyóirat- és könyvkiadókat, üzletóriásokat haragít magára és …

Open Science Lens

Belegondoltál már abba, hogy hány órát töltesz el kutatási témádhoz kapcsolódó online cikkek keresgélésével? Feltételezem, hogy rengeteget. Mai írásunkból megismerheted azt az OpenAIRE innovatív fejlesztését, amely időt spórol neked az irodalomkutatás során. Hogy is volt? Már több mint tíz éve, hogy az OpenAIRE lehetővé tette számunkra, hogy open access publikációkat …

Open peer-review, open data, preprintek – hogyan vélekednek ezekről a horvát kutatók?

Horvát kutatókat kérdeztek a XXI. századi tudomány eszközeiről, a nyílt lektorálásról, a preprint szerverek használatáról, valamint a nyílt adatokról. A kutatók állásfoglalása az open science gyakorlatáról, különös tekintettel a nyílt lektorálásra, a nyílt adatra valamint a preprintek közzétételére igencsak eltérő. De vajon kutatói munkájukban miként befolyásolja őket az ezekhez való …

Számítson az adat!

A Make Data Count szerint a kutatási adatok egységes értékelési rendszerének kialakítása a közösség kezében van. A Make Data Count egy globális, közösség alapú kezdeményezés, amely a nyílt kutatási adatok értékelésére fókuszál. Céljuk az aktuális értékelési rendszer fejlesztése a nyílt kutatási adatokra vonatkozóan. A projekt társadalmi és informatikai infrastruktúrái az …

FAIR az élettudományokban

“Receptes” könyv készült az élettudományi kutatások adatkezelési módszereihez. Többször előkerül a hasonlat, hogy a kutatási adatkezelés hasonlatos a főzés tudományához. Ezt bizonyítja egyrészt az is, hogy az egyik legnépszerűbb tudományos témákkal foglalkozó blognak a The Scholarly Kitchen nevet adták. Emellett pedig a már ezen a blogon is bemutatott Engaging Researchers …

Jogmegőrzési stratégiáról bővebben

A jogmegőrzési stratégia (Rights Retention Strategy – RRS) a Coalition S szabályrendszerének talán legösszetettebb kérdésköre. Milyen szerepet tölt be a Plan S keretrendszerén belül? Próbáljuk meg részegységenként definiálni, majd értelmezzük, mire is jó az RRS. Jog, megőrzés, stratégia Jog alatt azt értjük, hogy a szerző joggal rendelkezik a műve fölött, …

Újabb nagysikerű programsorozatot tudhatunk magunk mögött

Május végén a HUNOR munkacsoport megismételte nagysikerű programsorozatát, melynek fókuszterülete a kutatási adatkezelés volt. A 10 alkalmas rendezvénysorozatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal megbízásából az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának (EKK) Hungarian Open Repositories (HUNOR) munkacsoportja szervezte és bonyolította le 2021. május 18. és 27. között. Egy-egy alkalomra 20 fő regisztrálhatott, összesen csaknem 125 fő …

Predátorok a Scopusban: különböző országok különbségein alapuló tanulmány

A Springer Nature gondozásában működő Scientometrics folyóiratban jelent meg egy tanulmány az év elején, amelyben a predátor-gyanús folyóiratok beszivárgását vizsgálják az elismert szakmai adatbázisba, a Scopusba. A predátor folyóiratok kérdése óriási kihívást jelent a tudományos kommunikációban. Egyrészt nem egyszerű kijelenteni egy folyóiratról, hogy minden bizonnyal csaló tevékenységet végez. Ha azonba …