A tudományos eredmények közzététele a tudomány egyik legizgalmasabb folyamata. Légy képben te is a tudományos kommunikáció lenyűgöző folyamataival, a megoldandó problémákkal és a kultúraváltás elengedhetetlen szerepével!
Miután elkészült a kutatásod, majd elküldted a választott folyóirat szerkesztőjének, és pozitív elbírálást kaptál, akkor kezdetét veszi a peer review. A bírálók a legjobb tudásuk szerint górcső alá veszik a munkád. A mai bejegyzésünkben arról írunk, hogy miként reagálhatsz a lektorok észrevételeire hatékonyan és asszertíven. Priorizáld a kéréseket, észrevételeket! Minden …
Ha azt mondom, tudományos írás, mi jut először az eszünkbe? Meg merem kockáztatni, hogy az első 5 szó között szerepel a zsargon. Talán el sem tudjuk képzelni, hogy milyen lenne egy tudományos írás zsargon, azaz szaknyelv használata nélkül. De vajon tényleg szükség van rá? Ha igen, mennyire? Ha nem, miért …
A European Association of Science Editors (EASE) 15. alkalommal megszervezett konferenciáján vita tárgyát képezte az, hogy a pre-printek minősége vajon egyenlő-e a folyóiratokban publikált cikkekkel. Ha kíváncsi vagy, hogy milyen érvek és ellenérvek szólnak a pre-print, illetve a folyóiratcikk mellett és ellen, akkor olvass tovább! A preprintről A pre-print a …
A Make Data Count szerint a kutatási adatok egységes értékelési rendszerének kialakítása a közösség kezében van. A Make Data Count egy globális, közösség alapú kezdeményezés, amely a nyílt kutatási adatok értékelésére fókuszál. Céljuk az aktuális értékelési rendszer fejlesztése a nyílt kutatási adatokra vonatkozóan. A projekt társadalmi és informatikai infrastruktúrái az …
A jogmegőrzési stratégia (Rights Retention Strategy – RRS) a Coalition S szabályrendszerének talán legösszetettebb kérdésköre. Milyen szerepet tölt be a Plan S keretrendszerén belül? Próbáljuk meg részegységenként definiálni, majd értelmezzük, mire is jó az RRS. Jog, megőrzés, stratégia Jog alatt azt értjük, hogy a szerző joggal rendelkezik a műve fölött, …
Múlthéten jócskán belemerültünk a Plan S boncolgatásába, most pedig a kezdeményezés hatásait fogjuk számba venni az open access publikálás tekintetében. A kereskedelmi tudományos kiadók egyre azon ügyeskednek, hogy a különböző formabontó üzleti modelljeikkel biztosítsák a pozíciójukat az üzleti életben, viszont nem céljuk szembeszállni a Plan S célkitűzéseivel. A Plan S …
Az előfizetéses folyóiratokról open accessre történő átállás idén hivatalosan is elkezdődött. Hogy milyen lépések vezettek idáig, azt a mai írásunkból megtudhatod. 2018-ban egy befolyásos kutatásfinanszírozói csoport merész elképzelést jelentett be: az általuk finanszírozott kutatóknak lektorált, de nem előfizetéses folyóiratokban kell közölni a cikkeiket. A Plan S kezdeményezés óriási felzúdulást váltott …
Címet adni a tudományos munkánknak első ránézésre nem is tűnik olyan bonyolultnak. Ha jobban belegondolunk, hogy milyen is a jó cím, akkor nehezen tudjuk ezt megfogalmazni, mert az nem elég, hogy legyen figyelemfelkeltő. Sokan a könyv borítója alapján döntik el, hogy elolvassák-e az adott könyvet vagy sem. Ez a téves …
Egy tanulmány absztraktját leginkább a filmelőzetesekhez hasonlíthatjuk: röviden összefoglalja a kulcsüzenetet, segít eldönteni, hogy vajon olyan témát dolgoz-e fel, amely számunkra érdekes lehet. Egyszóval: kedvcsináló. Ebben a bejegyzésünkben 10 kitűnő tippet találsz arra, hogyan írhatsz vonzó absztraktot. Miért fontos? Ha az absztraktod nem elég attraktív, nem fog jó benyomást tenni …
Tavaly ősszel a Clarivate Analytics bejelentette, hogy a folyóiratok Impakt Faktorának kiszámítását ezentúl nem a nyomtatott megjelenéstől, hanem az elektronikus publikáció napjától számítják. Az online publikálás egészen az 1990-es évek közepére vezethető vissza, ahol már számos folyóirat jelentette meg cikkeit (vagy az egész folyóiratot) a világhálón. Csaknem két évtizeddel később, …
