Horvát kutatókat kérdeztek a XXI. századi tudomány eszközeiről, a nyílt lektorálásról, a preprint szerverek használatáról, valamint a nyílt adatokról. A kutatók állásfoglalása az open science gyakorlatáról, különös tekintettel a nyílt lektorálásra, a nyílt adatra valamint a preprintek közzétételére igencsak eltérő. De vajon kutatói munkájukban miként befolyásolja őket az ezekhez való …
A Make Data Count szerint a kutatási adatok egységes értékelési rendszerének kialakítása a közösség kezében van. A Make Data Count egy globális, közösség alapú kezdeményezés, amely a nyílt kutatási adatok értékelésére fókuszál. Céljuk az aktuális értékelési rendszer fejlesztése a nyílt kutatási adatokra vonatkozóan. A projekt társadalmi és informatikai infrastruktúrái az …
„Receptes” könyv készült az élettudományi kutatások adatkezelési módszereihez. Többször előkerül a hasonlat, hogy a kutatási adatkezelés hasonlatos a főzés tudományához. Ezt bizonyítja egyrészt az is, hogy az egyik legnépszerűbb tudományos témákkal foglalkozó blognak a The Scholarly Kitchen nevet adták. Emellett pedig a már ezen a blogon is bemutatott Engaging Researchers …
A jogmegőrzési stratégia (Rights Retention Strategy – RRS) a Coalition S szabályrendszerének talán legösszetettebb kérdésköre. Milyen szerepet tölt be a Plan S keretrendszerén belül? Próbáljuk meg részegységenként definiálni, majd értelmezzük, mire is jó az RRS. Jog, megőrzés, stratégia Jog alatt azt értjük, hogy a szerző joggal rendelkezik a műve fölött, …
Május végén a HUNOR munkacsoport megismételte nagysikerű programsorozatát, melynek fókuszterülete a kutatási adatkezelés volt. A 10 alkalmas rendezvénysorozatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal megbízásából az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának (EKK) Hungarian Open Repositories (HUNOR) munkacsoportja szervezte és bonyolította le 2021. május 18. és 27. között. Egy-egy alkalomra 20 fő regisztrálhatott, összesen csaknem 125 fő …
A Springer Nature gondozásában működő Scientometrics folyóiratban jelent meg egy tanulmány az év elején, amelyben a predátor-gyanús folyóiratok beszivárgását vizsgálják az elismert szakmai adatbázisba, a Scopusba. A predátor folyóiratok kérdése óriási kihívást jelent a tudományos kommunikációban. Egyrészt nem egyszerű kijelenteni egy folyóiratról, hogy minden bizonnyal csaló tevékenységet végez. Ha azonba …
Múlthéten jócskán belemerültünk a Plan S boncolgatásába, most pedig a kezdeményezés hatásait fogjuk számba venni az open access publikálás tekintetében. A kereskedelmi tudományos kiadók egyre azon ügyeskednek, hogy a különböző formabontó üzleti modelljeikkel biztosítsák a pozíciójukat az üzleti életben, viszont nem céljuk szembeszállni a Plan S célkitűzéseivel. A Plan S …
Az előfizetéses folyóiratokról open accessre történő átállás idén hivatalosan is elkezdődött. Hogy milyen lépések vezettek idáig, azt a mai írásunkból megtudhatod. 2018-ban egy befolyásos kutatásfinanszírozói csoport merész elképzelést jelentett be: az általuk finanszírozott kutatóknak lektorált, de nem előfizetéses folyóiratokban kell közölni a cikkeiket. A Plan S kezdeményezés óriási felzúdulást váltott …
A Translate Science egy néhány önkéntesből álló csoport, elsődleges célkitűzésük a tudományos irodalom több nyelvre történő lefordítása. Az úgynevezett tudományos irodalom számos formátumban jelenik meg. Megkülönböztetünk folyóiratcikkeket, jelentéseket, könyveket, absztraktokat, ide tartoznak a címek és a kulcsszavak is. A különböző nyelvekre átültetett rövid összefoglalók szintén hasznosak. Az önkéntesek a fordításokkal …
Címet adni a tudományos munkánknak első ránézésre nem is tűnik olyan bonyolultnak. Ha jobban belegondolunk, hogy milyen is a jó cím, akkor nehezen tudjuk ezt megfogalmazni, mert az nem elég, hogy legyen figyelemfelkeltő. Sokan a könyv borítója alapján döntik el, hogy elolvassák-e az adott könyvet vagy sem. Ez a téves …
