Az EOSC-ról (European Open Science Cloud) már több ízben is írtunk. Mai bejegyzésünkben egy olyan kezdeményezésről számolunk be, amelyet a KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) indított útjára. Az EOSC Champions egyedülálló kezdeményezés hazánkban. Mi az EOSC fő célja? Az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés (EOSC) egyik fő célja, hogy aggregálja mindazt …
Május végén a HUNOR munkacsoport megismételte nagysikerű programsorozatát, melynek fókuszterülete a kutatási adatkezelés volt. A 10 alkalmas rendezvénysorozatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal megbízásából az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának (EKK) Hungarian Open Repositories (HUNOR) munkacsoportja szervezte és bonyolította le 2021. május 18. és 27. között. Egy-egy alkalomra 20 fő regisztrálhatott, összesen csaknem 125 fő …
Tavaly ősszel a Clarivate Analytics bejelentette, hogy a folyóiratok Impakt Faktorának kiszámítását ezentúl nem a nyomtatott megjelenéstől, hanem az elektronikus publikáció napjától számítják. Az online publikálás egészen az 1990-es évek közepére vezethető vissza, ahol már számos folyóirat jelentette meg cikkeit (vagy az egész folyóiratot) a világhálón. Csaknem két évtizeddel később, …
Itt az instantscience.hu-n már többször említettük az Európai Nyílt Tudományos Együttműködést, – röviden az EOSC-ot –, azonban sok esetben még nekünk is nehézséget okoz röviden, közérthetően összefoglalni, mit is takar ez a kezdeményezés. A European Open Science Cloudra gondolva valószínűleg a legtöbbeteknek egy felhőszolgáltatás ugrik be, ahol a kutatásainkkal kapcsolatos …
Az elmúlt hét bejegyzésében az article processing charge rejtelmeiről beszéltünk. Szó volt a magas publikációs költségek valódi okáról, majd elgondolkodtunk, milyen változásokat hozhat a submission fee bevezetése. A submission fee-t akkor fizetjük, amikor cikkünket beküldjük egy választott folyóirathoz áttekintésre. A tranzakció korántsem jelenti azt, hogy a szóban forgó cikk meg …
Az open access publikálás segítségével a kutatási eredmények hozzáférhetők a nyilvánosság számára a megjelenés pillanatától, ingyenesen. Ebben az esetben a cikk szerzői fizetik meg az open access közlés költségét, tehát a hagyományos előfizetéses rendszer fordítottjával állunk szemben: a fogyasztó helyett az előállító fizet. A kutatásfinanszírozók, az egyetemek és a tudományos …
Hogyan mérhető a kutatói munka értéke anélkül, hogy túlságosan is a publikációs mutatókra támaszkodnánk? A jelenlegi értékelési rendszernek számos kritikáját fogalmazták már meg. Évek óta az alapján ítéljük meg a kutatói munka minőségét, hogy milyen folyóiratban jelenik meg, vagy a kutató hány cikket publikál. A rendszer a minőség helyett inkább …
A Creative Commons licenszeket talán nem kell bemutatni az Instantscience olvasóinak, hiszen a tudományos kommunikáció és a nyílt hozzáférés egyik leggyakrabban használt eszközeiként tartjuk őket számon. A creativecommons.org nemrég arról írt, hogy a No-Derivatives licenszük sok esetben félrevezető lehet, érdemes jól megfontolni a CC-licensz kiválasztását. A No-Derivatives licenszek (pl. a …
Módszertani gyűjtemény született a témában, amelyet a szerzők csak szakácskönyvként említenek. Hogyan lehet bevonni a kutatókat a kutatási adatkezelésbe? Erre a kérdése keresi a választ sok a kutatási adatkezeléssel foglalkozó szakember. Különösen fontos, hogy a kutatók érdekeltek legyenek a megfelelő kutatási adatkezelésben, mivel csak így hasznosulhat az open science egyik …
A kutatási adatok közzététele valamilyen platformon egyre inkább megkerülhetetlen részét képezi a mai tudományos kommunikációnak. A nagyobb kutatást finanszírozó szervezeteknek külön ajánlásai vannak arra, hogy a támogatás elnyeréséhez milyen adatkezelési szabványokat kell teljesíteni és arra is, hogy az adatokat hol és hogyan kell közre adni. Ilyen például az Európai Unió …
