Az előző bejegyzésünkben arról adtuk hírt, hogy útjára indult a EOSC Champions, A nyílt tudomány bajnokai névre keresztelt program. Most egy kicsit részletesebben is bemutatjuk nektek ezt az új kezdeményezést. A kezdeményezés célja A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) 2021 márciusában az EOSC elhivatott támogatójaként egy igencsak ígéretes projekt ötletével rukkolt elő annak …
Az EOSC-ról (European Open Science Cloud) már több ízben is írtunk. Mai bejegyzésünkben egy olyan kezdeményezésről számolunk be, amelyet a KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) indított útjára. Az EOSC Champions egyedülálló kezdeményezés hazánkban. Mi az EOSC fő célja? Az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés (EOSC) egyik fő célja, hogy aggregálja mindazt …
Az Európai Bizottság büszkén adta hírül, hogy a Horizon 2020 programban a publikációk igen magas arányban, számszerűsítve 81%-ban jelentek meg nyílt hozzáféréssel. A kutatók azonban neheztelnek amiatt, hogy a cikkek közlési díjának (APC) jóváhagyása túl sok időt vesz igénybe, ami akár a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok elvesztéséhez is vezethet. A …
Harmadjára rendezik meg az Open Science FAIR-t, amelyre nyilvánvaló okokból idén virtuális körülmények között kerül sor. A konferenciána a tudományos kommunikáció legfontosabb komponenseiről valamint a nyílt tudomány kihívásairól és fejlődési lehetőségeiről lesz szó, de beszéljünk inkább arról, hogy miért érdemes kutatóként csatlakozni a gyűléshez. 6 kulcsfontosságú téma Az idei OSFAIR …
A European Association of Science Editors (EASE) 15. alkalommal megszervezett konferenciáján vita tárgyát képezte az, hogy a pre-printek minősége vajon egyenlő-e a folyóiratokban publikált cikkekkel. Ha kíváncsi vagy, hogy milyen érvek és ellenérvek szólnak a pre-print, illetve a folyóiratcikk mellett és ellen, akkor olvass tovább! A preprintről A pre-print a …
Az Impakt Faktor témaköre már nem először jelenik meg a bejegyzéseinkben. Írtunk már arról, hogy miért nem kedvelik a kutatók, illetve beszámoltunk arról is, hogy hogyan változik a számításának módja. Most pedig egy holland egyetem Impakt Faktorral kapcsolatos rendkívüli döntéséről adunk hírt. A 2022-es év elejétől az Utrechti Egyetem más …
Belegondoltál már abba, hogy hány órát töltesz el kutatási témádhoz kapcsolódó online cikkek keresgélésével? Feltételezem, hogy rengeteget. Mai írásunkból megismerheted azt az OpenAIRE innovatív fejlesztését, amely időt spórol neked az irodalomkutatás során. Hogy is volt? Már több mint tíz éve, hogy az OpenAIRE lehetővé tette számunkra, hogy open access publikációkat …
Horvát kutatókat kérdeztek a XXI. századi tudomány eszközeiről, a nyílt lektorálásról, a preprint szerverek használatáról, valamint a nyílt adatokról. A kutatók állásfoglalása az open science gyakorlatáról, különös tekintettel a nyílt lektorálásra, a nyílt adatra valamint a preprintek közzétételére igencsak eltérő. De vajon kutatói munkájukban miként befolyásolja őket az ezekhez való …
A Make Data Count szerint a kutatási adatok egységes értékelési rendszerének kialakítása a közösség kezében van. A Make Data Count egy globális, közösség alapú kezdeményezés, amely a nyílt kutatási adatok értékelésére fókuszál. Céljuk az aktuális értékelési rendszer fejlesztése a nyílt kutatási adatokra vonatkozóan. A projekt társadalmi és informatikai infrastruktúrái az …
A jogmegőrzési stratégia (Rights Retention Strategy – RRS) a Coalition S szabályrendszerének talán legösszetettebb kérdésköre. Milyen szerepet tölt be a Plan S keretrendszerén belül? Próbáljuk meg részegységenként definiálni, majd értelmezzük, mire is jó az RRS. Jog, megőrzés, stratégia Jog alatt azt értjük, hogy a szerző joggal rendelkezik a műve fölött, …
