Instantscience

Kalauz a tudományos kommunikációban
Instantscience

Instantscience

Mit érdemes tudnod a hijacked folyóiratokról? I.rész

Korábban már – nem is egyszer- írtunk a tudományos publikálás “veszedelmes imposztorairól” azaz a predátor folyóiratokról. Az ilyen folyóiratok és kiadók csaló tevékenységet folytatnak, az általuk megjelentetett cikkek (ha egyáltalán megjelennek) fabatkát sem érnek, ráadásul csorbítják a szerző hírnevét. Sajnos nem csak a predátor folyóiratok “cápái” szedik az áldozataikat, hanem …

3 kérdés, amelyből megtudhatod jó (karrier) úton jársz-e

Természetes, hogy olykor-olykor elgondolkodunk azon, hogy valóban a megfelelő karrier útonvonalon járunk-e. Mielőtt azonban döntést hozunk érdemes számos szempontot fontolóra venni, hiszen “a szomszéd fűje mindig zöldebb” mondás – valljuk be- nem minden esetben helytálló. Három egyszerű kérdés megválaszolásával viszont közelebb kerülhetünk a megoldáshoz. 1. Versenyképes képességeid vannak? Reid Hoffman …

Így írj jó kutatási konklúziót!

Előző bejegyzéseinkben már sorra vettük a tudományos kézirat részeit, mint a cím, absztrakt, és ide tartozik maga a struktúra is. Most pedig a konklúzió, azaz a következtetések formai követelményét nézzük meg közelebbről, mit kell és mit nem kell tartalmaznia. Miben különbözik a konklúzió az absztrakttól? Lássuk csak, miben állhat a …

Cím, Absztrakt, kulcsszavak

Cím, absztrakt, kulcsszavak. Egyszerű dolgoknak tűnnek, de korántsem azok. Fontos, hogy jól körüljárjuk ezeket a témákat is, hiszen ezek azok, amelyekkel legelőször találkozik az olvasó, mielőtt elolvasná a kutatásod. Nézzük meg mire is érdemes külön figyelmet szentelni, ha szeretnél jó első benyomást szerezni. Cím A tanulmányod címe az első tényező, …

Túl vagyunk a IV. Nyílt Tudományos Fórumon

Nyílt Tudományos Fórumokat tavaly óta szervez a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség közösen. A két szervezet célja, hogy elmélyítse a nyílt tudományos gyakorlatokat, az ún. FAIR kutatási adatkezelés előnyeit, módszertanát és a nyílt és együttműködő kutatás metódusainak fontosságát a magyar kutatókban. A IV. …

Érdekességek a peer review-ról az értékelők szemszögéből

A peer review azaz a szakmai bírálat a publikálási folyamat esszenciális része, melyet előző írásainkban már több aspektusból is megvizsgáltunk. Arról viszont még nem esett szó, hogy milyen tipikus hibákat találnak a bírálók, hogyan építik fel a saját peer review reportjukat és tulajdonképpen mit vesznek legelőször szemügyre mikor elkezdik a …

3+1 tipp a motiváció megőrzéséért

Legyen szó munkáról vagy magánéletről, a motivációnk fenntartása időnként bizony nehézséget okozhat. Nincs ez másként a kutatás területén sem. A kutató törekszik a legjobb tudása szerint értéket teremteni. De hosszútávon motiváltnak maradni korántsem mondható egyszerűnek. Mai írásunkban 3+1 tippet találsz, hogy hogyan ne veszítsd el a motivációd. Mit is nevezünk …

Az adatok és a kód megosztása: na de mikor?

Egyre több kutatásfinanszírozó ragaszkodik hozzá, hogy az általuk támogatott kutatások és tudományos eredmények a hozzájuk tartozó kutatási adatokkal kerüljenek nyilvánosságra. Ez a gyakorlat egyre szélesebb körben elterjed és nem úgy tűnik, mintha csak néhány tudományterület lenne érintett a kérdésben, a tudomány egészére kiterjed. A számítógépes reprodukálhatóság szempontjából nem csak a …

Kötelező nyílt adatmegosztás az orvosbiológia területén

A National Institutes of Health (NIH) szervezet, ami az orvosbiológia kutatások egyik legnagyobb támogatója az Egyesült Államokban és legújabb terve, hogy világszerte új szabályozást vezessen be 2023 januárjától. Az NIH támogatás sokszínűségét és fontosságát mutatja, hogy összességében 300 000 kutatót és 2500 intézményt finanszíroz évente. Az új adatmegosztási előírás lényege, …