A tudományos kommunikáció egyik legdinamikusabban változó aspektusa a nyílt hozzáférés kérdése. Hétről hétre új ötletek, szabályozások és gyűjtemények jelennek meg, amelyeket ebben a rovatban igyekszünk nyomon követni. Ne maradj le!
Tulajdonosváltás történt a brit F1000 Research tudományos publikációs platformnál, a büszke új tulajdonos a Taylor&Francis tudományos folyóiratkiadó lett. A cég két legfőbb szolgáltatását, az F1000 Research Prime-ot, – ahol tudományos közleményeket kereshetünk – és az F1000 Research Workspace-t, – az F1000 továbbfejlesztett hivatkozáskezelőjét – nem érinti az adásvételi tevékenység, értük …
A kutatási eredményekhez való hozzáférés és a nyílt tudomány kérdése a bölcsészek körében is régóta terítéken van. Októberben a Royal Historical Society (RHS) megjelentetett egy úgynevezett “útmutató dokumentumot“, amelyben a Plan S-re és a történelmi folyóiratok aktuális helyzetére reagál. A jelentés célja, hogy segítse a történelem és a tágabb értelemben …
2015 óta minden évben az LIS-Bibliometrics Committee (Könyvtár-, és Információtudomány Tudománymetriai Bizottság) elvégez egy kérdőíves felmérést, amelyben az alkalmazott tudománymetriák ismertségét elemzik az egyetemeken. Az idei felmérést 218 válaszadó töltötte ki csaknem 42 különböző országból, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 115 főt. Számos spanyol és dél-amerikai egyetem is szánt időt …
Nem egy bejegyzésünk főszereplője volt már idén az EOSC és annak példás tevékenysége. Idén Budapesten rendezték meg az EOSC Symposiumot, november 26-28. között. Akik sajnos nem tudnak ott lenni a héten a Danubius Hotel Heliaban, élőben követhetik a rendezvényt az alábbi videóban:
Köztudott, hogy az egyes nemzetek nyílt hozzáférésre vonatkozó irányelvei messze nem egységesek. Ez számos akadályt állít az open access célok európai szintű elérésének útjába. A helyalapú hozzáférési korlátozás ideiglenes megoldást jelenthet ezekre a problémákra – vélekedik az Európai Bizottság egyik szakértője. Azokban az országokban, ahol még nem zárkóztak fel a …
Már korábban is foglalkoztunk azzal, hogy az Európai Bizottság milyen formában próbálja támogatni a kutatókat különböző szolgáltatásokkal. Ez a bejegyzés azzal a kérdéskörrel foglalkozik, hogy milyen projekteket índított az EB azért, hogy az EOSC (European Open Science Cloud) által vizionált közös kutatási felhő megvalósulhasson. 2019-ben négy nagy regionális projekt indult …
Jó szokásunkhoz híven, szakirodalom olvasgatása közben szembejött velünk egy tavalyi jelentés, melyben a legámulatba ejtőbb adatokra bukkantunk. A tudományos publikálást érintő meglepő számokat gyűjtöttük most csokorba. 33 000 2018 közepén kb. 33 000 aktív, szakmailag lektorált (peer reviewed) folyóirat volt angol nyelven, további 9 400 nem angol nyelvű. 3 000 …
Idén Portó adott otthont az Open Science FAIR konferenciának. Az esemény fontosságát mi sem bizonyítja jobban a nyílt kutatást támogatók között, mint az, hogy több mint 400 érdeklődő vett részt a háromnapos eseményen. A konferencia fő szervezői: OpenAIRE, FIT4RRI, EOSC Secretariat.eu és a FAIRsFAIR projektek. A szervezők célja az volt, …
A tudományos ökoszisztémában végbement változásokra válasz a Plan S, ami a nyílt hozzáférést hivatott felgyorsítani. A legnagyobb akadálya a kultúraváltásnak a kutatási értékelési rendszerben található. Mai napig egy több mint 40 éve megalkotott rendszerre hagyatkozunk, mely általunk is jól ismert módokon kijátszható és manipulálható. Az alábbi 9 Plan S kompatibilis …
Gyakran elfelejtjük, hogy az open access publikálás nem egyenlő azzal, hogy százezreket verünk el közlési díjakra. Szerencsére van más módunk is kutatási eredményeink disszeminálására. A szerzői archiválás lehetőséget biztosít a kutatók számára, hogy a közleményük kéziratát intézményi vagy egyéb repozitóriumban helyezzék el, ezzel biztosítva a nyílt hozzáférést a tudományos munkához. …
