Kétség nem fér hozzá, hogy ha a kutatásod eredményeit egy nívós folyóirat közli, az már önmagában is szép teljesítmény, de itt nem dőlhetsz hátra mondván, a “gép forog, az alkotó pihen”. Nem, nem pihen az alkotó, mert még meg kell mutatnia miért és kinek értékes a munkája. A tanulmányod értékének …
Nemrégiben a CIBER – egy brit kutatócsoport – a fiatal kutatók tudományos gyakorlatát vizsgálta, melynek során számos felfedezést tett a fiatal kutatók szokásaival kapcsolatban. Múlthéten az eredményeik egy részét már megosztottuk az instantscience.hu olvasóival, most pedig, ahogy az előző cikkünkben ígértük, folytatjuk a következő 8 ponttal. A kutatásban 7 ország …
Peer review, open peer review, Impact Faktor és még lehetne sorolni. Ezek fogalmával mind tisztában vannak a fiatal kutatók, de vajon mekkora jelentőséget tulajdonítanak a tudományos világ ilyen jellegű aspektusainak? Mi motiválja őket, hogy belekezdjenek egy kutatásba? Mi alapján választanak folyóiratot a publikációjuknak? Hogyan tesznek szert elismertségre a tudományos közösségen …
“Ez túl hosszú, nem olvasom el.”– ismerős? Van egy jó hírem: megjelent az interneten egy új keresőmotor, amely automatikusan egy-mondatos összefoglalót generál a tudományos közleményekből. A kereső fejlesztői hisznek abban, hogy szoftverük a tudósok segítségére válik a kutatási cikkek gyors feldolgozásában. A fejlesztő csapat a kereső által generált egymondatos összefoglalót …
Trello? Jira? Asana? GitHub? ZenHub? Ismered őket? Használod? A kutatási projektek gyakran extrém komplexitással bírnak, időigényes és bonyolult követni a kutatásban dolgozó csoport feladatait és azok állapotát. A projektmenedzsment szoftverek használata különösen hasznos lehet, ha egyszerre több projekten dolgozol. A feladatkövető rendszerektől elvárható, hogy könnyedén lehessen velük dolgozni, ne kelljen …
Ezen a blogon már többször foglalkoztunk azzal, hogy a tudományos kommunikáció, ami hagyományosan publikáció-orientált, mekkora változásokon ment keresztül az utóbbi években. Ehhez kapcsolódóan számtalan cikket szenteltünk annak, hogy bemutassuk, a kutatásokhoz kapcsolódó adatok publikálásának fontosságát. Ez egy nagyon megosztó mégis egyre többször napirendre kerülő témája a teljes kutatási ökoszisztémának. Annak …
A koronavírus okozta globális járvány jelenleg az egész világot félelemben tartja, azonban Benedikt Fecher szerint a tudomány előtt eddig példátlan lehetőségeket nyit meg. Fókuszban a komplexitás A komplex problémák magukba foglalják a számos változót, amelyek egymásra hatnak. A változók önmagukban nem értelmezhetők. A COVID-19 elnevezésű betegség pedig komplex probléma. Különös …
Módszertani gyűjtemény született a témában, amelyet a szerzők csak szakácskönyvként említenek. Hogyan lehet bevonni a kutatókat a kutatási adatkezelésbe? Erre a kérdése keresi a választ sok a kutatási adatkezeléssel foglalkozó szakember. Különösen fontos, hogy a kutatók érdekeltek legyenek a megfelelő kutatási adatkezelésben, mivel csak így hasznosulhat az open science egyik …
Tulajdonosváltás történt a brit F1000 Research tudományos publikációs platformnál, a büszke új tulajdonos a Taylor&Francis tudományos folyóiratkiadó lett. A cég két legfőbb szolgáltatását, az F1000 Research Prime-ot, – ahol tudományos közleményeket kereshetünk – és az F1000 Research Workspace-t, – az F1000 továbbfejlesztett hivatkozáskezelőjét – nem érinti az adásvételi tevékenység, értük …
A kutatási adatok közzététele valamilyen platformon egyre inkább megkerülhetetlen részét képezi a mai tudományos kommunikációnak. A nagyobb kutatást finanszírozó szervezeteknek külön ajánlásai vannak arra, hogy a támogatás elnyeréséhez milyen adatkezelési szabványokat kell teljesíteni és arra is, hogy az adatokat hol és hogyan kell közre adni. Ilyen például az Európai Unió …
