„Ez túl hosszú, nem olvasom el.”– ismerős? Van egy jó hírem: megjelent az interneten egy új keresőmotor, amely automatikusan egy-mondatos összefoglalót generál a tudományos közleményekből. A kereső fejlesztői hisznek abban, hogy szoftverük a tudósok segítségére válik a kutatási cikkek gyors feldolgozásában. A fejlesztő csapat a kereső által generált egymondatos összefoglalót …
Trello? Jira? Asana? GitHub? ZenHub? Ismered őket? Használod? A kutatási projektek gyakran extrém komplexitással bírnak, időigényes és bonyolult követni a kutatásban dolgozó csoport feladatait és azok állapotát. A projektmenedzsment szoftverek használata különösen hasznos lehet, ha egyszerre több projekten dolgozol. A feladatkövető rendszerektől elvárható, hogy könnyedén lehessen velük dolgozni, ne kelljen …
Ezen a blogon már többször foglalkoztunk azzal, hogy a tudományos kommunikáció, ami hagyományosan publikáció-orientált, mekkora változásokon ment keresztül az utóbbi években. Ehhez kapcsolódóan számtalan cikket szenteltünk annak, hogy bemutassuk, a kutatásokhoz kapcsolódó adatok publikálásának fontosságát. Ez egy nagyon megosztó mégis egyre többször napirendre kerülő témája a teljes kutatási ökoszisztémának. Annak …
A koronavírus okozta globális járvány jelenleg az egész világot félelemben tartja, azonban Benedikt Fecher szerint a tudomány előtt eddig példátlan lehetőségeket nyit meg. Fókuszban a komplexitás A komplex problémák magukba foglalják a számos változót, amelyek egymásra hatnak. A változók önmagukban nem értelmezhetők. A COVID-19 elnevezésű betegség pedig komplex probléma. Különös …
Módszertani gyűjtemény született a témában, amelyet a szerzők csak szakácskönyvként említenek. Hogyan lehet bevonni a kutatókat a kutatási adatkezelésbe? Erre a kérdése keresi a választ sok a kutatási adatkezeléssel foglalkozó szakember. Különösen fontos, hogy a kutatók érdekeltek legyenek a megfelelő kutatási adatkezelésben, mivel csak így hasznosulhat az open science egyik …
Tulajdonosváltás történt a brit F1000 Research tudományos publikációs platformnál, a büszke új tulajdonos a Taylor&Francis tudományos folyóiratkiadó lett. A cég két legfőbb szolgáltatását, az F1000 Research Prime-ot, – ahol tudományos közleményeket kereshetünk – és az F1000 Research Workspace-t, – az F1000 továbbfejlesztett hivatkozáskezelőjét – nem érinti az adásvételi tevékenység, értük …
A kutatási adatok közzététele valamilyen platformon egyre inkább megkerülhetetlen részét képezi a mai tudományos kommunikációnak. A nagyobb kutatást finanszírozó szervezeteknek külön ajánlásai vannak arra, hogy a támogatás elnyeréséhez milyen adatkezelési szabványokat kell teljesíteni és arra is, hogy az adatokat hol és hogyan kell közre adni. Ilyen például az Európai Unió …
A kutatási eredményekhez való hozzáférés és a nyílt tudomány kérdése a bölcsészek körében is régóta terítéken van. Októberben a Royal Historical Society (RHS) megjelentetett egy úgynevezett „útmutató dokumentumot„, amelyben a Plan S-re és a történelmi folyóiratok aktuális helyzetére reagál. A jelentés célja, hogy segítse a történelem és a tágabb értelemben …
2015 óta minden évben az LIS-Bibliometrics Committee (Könyvtár-, és Információtudomány Tudománymetriai Bizottság) elvégez egy kérdőíves felmérést, amelyben az alkalmazott tudománymetriák ismertségét elemzik az egyetemeken. Az idei felmérést 218 válaszadó töltötte ki csaknem 42 különböző országból, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 115 főt. Számos spanyol és dél-amerikai egyetem is szánt időt …
Már korábban is foglalkoztunk azzal, hogy az Európai Bizottság milyen formában próbálja támogatni a kutatókat különböző szolgáltatásokkal. Ez a bejegyzés azzal a kérdéskörrel foglalkozik, hogy milyen projekteket índított az EB azért, hogy az EOSC (European Open Science Cloud) által vizionált közös kutatási felhő megvalósulhasson. 2019-ben négy nagy regionális projekt indult …
