Újabb cikket ajánlunk olvasásra Európa tudományos ökoszisztémájáról. Októberben jelent meg egy publikáció Karasz István tollából a GiLE Journal of Skills and Development című folyóiratban, amely azt boncolgatja, hogy az új European Research Area (ERA) szakpolitikája milyen hatással lesz Európa tudományos ökoszisztémájára a Horizon Europe program segítségével. Számos uniós ország támogatásával …
Akik szeretnek a tudomány új gyakorlataival és fejlődésével foglalkozni, minden évben nagyon várják az EOSC Symposiumot. A nagyszabású rendezvényt idén november 14-17 között Prágában bonyolították le. Egy rendezvény az európai tudományért Az EOSC által egy európai virtuális környezet jön létre a kutatás számára, amely lehetővé teszi az adatok tárolását, kezelését, …
A zenés esemény Einstein életét, munkásságát ünnepelte a zenében és a tudományban. A koncert egy csodálatos helyszínen volt megtekinthető, a Globe of Science and Innovation kiállítóteremben október 19-én. Albert Einstein 1921. decemberében nyert Nobel-díjat a fizika tudományterületén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért, amelyet 1922-ben vehetett át. A tudóst napjainkban is a modern …
Arról már korábban írtunk, hogy Oroszországban egy szúrópróbaszerű bizottsági ellenőrzés alkalmával több mint 800 plágiumgyanús cikk került visszavonásra. Ebben a cikkünkben pedig arról számolunk be, hogy miképp tűnt el több mint száz nyíltan elérhető folyóirat az internetről. Kutatók arra lettek figyelmesek, hogy számos open access folyóirat vált inaktívvá 2000 és …
Az eLife egy nyílt hozzáférésű, lektorált tudományos folyóirat, többnyire orvosbiológiai és élettudományi közleményeket publikál. A napokban jelentette be a szerkesztőbizottság, hogy ezentúl sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek a pre-printek szerepére. Miképp teszik ezt? Múlt évben, az eLife olyan kéziratok lektorálásába kezdett, amelyek már korábban elérhetők voltak különböző pre-print szervereken. A review-kat …
Az egyetemek és kutatóintézetek különféle nyilvános profilok segítségével igyekeznek láthatóbbá és azonosíthatóbbá tenni kutatóik munkásságát és eredményeiket. A szerzői profilok ezen felül hasznosak a belső információs rendszerek ellenőrzött és hitelesített információkkal való feltöltésekor, legyen szó tudományos publikációról, idézetről, szakértői értékelésről, szerkesztői munkáról vagy a kutatói identitás erősítéséről és a hatás …
Nyílt Tudományos Fórumokat tavaly óta szervez a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK)és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) közösen. A két szervezet célja, hogy elmélyítse a nyílt tudományos gyakorlatokat, az EOSC biztosította lehetőségeket, a kutatási adatok kezelésének FAIR módszertanát és a nyílt és együttműködő kutatás metódusainak fontosságát a …
A tudományos folyóiratok címének megváltoztatása nem mindennapos dolog, viszont volt már rá több példa is, hogy egy szerkesztőség úgy döntött, elengedi a korábban használt folyóiratcímet. Milyen következményekkel jár ez? Hatással lesz-e a tudománymetriára? Miképp érinti a kutatót, aki szerzőként áll kapcsolatban a kiadvánnyal? Ezekre a kérdésekre kerestünk most választ. Miért …
Embedding EOSC in Southeast Europe: A rendezvény fő üzenete az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés délkelet-európai elmélyítése volt. Korábban már többször említettük a NI4OS-Europe projektet, amely az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés (European Open Science Cloud, EOSC) egyik legfőbb támogatója. A projekt nemrég szervezte meg az EOSC Regional Event című rendezvényét, amelyen …
A tudományos publikálásban egyre többet hangoztatják a nyelvi sokszínűségre való törekvést. Azok a kutatócsoportok, amelyek nem angol nyelven dolgoznak, szintén kiállnak emellett, de az Upstream tudományos kommunikációval foglalkozó blog szerint, az angol nyelvű tudományos szakirodalomban ez csak korlátozottan érvényesül. Az Upstream a Crossref adatbázisát térképezte fel azzal a céllal, hogy …
