A tudományos eredmények közzététele a tudomány egyik legizgalmasabb folyamata. Légy képben te is a tudományos kommunikáció lenyűgöző folyamataival, a megoldandó problémákkal és a kultúraváltás elengedhetetlen szerepével!
Az Impakt Faktor (IF) immár 50 éve van a köztudatban, mint a tudományos folyóiratok mérőszáma. Egy mérőszám, ami igen erősen megosztja a kutatói közösséget. Megosztó, mert nem lehet egyetlen szám alapján megítélni egy folyóiratot és megbélyegezni azzal, hogy „jó” vagy „rossz” csak azért, mert a megjelentetett cikkei sok/kevés hivatkozást kaptak. …
A szakmai bírálat olyan terület, amit gyakran kritizálnak azért, mert túlságosan szubjektív és elfogult. Az ilyen esetek vizsgálata viszont nagyon körülményes, hiszen a peer review-ról szóló dokumentáció korlátozottan hozzáférhető. Egy horvát-spanyol-olasz szerzőtrió a PEERE adatbázis jelentéseit elemezte, nem szokványos szempontból. A PEERE egy kiadók és kutatók közötti együttműködés, 61 folyóirat …
A tudományos kommunikáció változásával és a nyílt hozzáférés előre törésével egyre nagyobb figyelem övezi a kutatási adatokat is. Ez a téma eléggé megosztja a tudományos közösséget, hiszen egyre több kutatást finanszírozó szervezet rendelkezik az általuk támogatott projekt adatainak nyíltságáról. Tudományterületek szerint is változatos képet mutat az, hogy mennyire hajlandóak az …
A h-index a tudományos élet egyik leggyakrabban használt mutatója a kutatók értékelésére. Amikor Jorge Hirsch, 2005-ben javasolta a tudományos minőség objektív mérésére, még nem gondolta, hogy az elméleti fizikán kívül is ismertté válik. A h-index tulajdonképpen egy arra tett kísérlet, hogy a tudóst egyetlen számmal jellemezzük. A mutatót arra is …
A korlátozás arra kényszerítené a kutatókat, hogy a minőségre koncentráljanak a mennyiség helyett – nyilatkozta Uta Frith, a University College London Kognitív Idegtudományi Intézetének emeritusa. A professzor egyben a British Science Association korábbi elnöke is, tavaly tett javaslatot a tudomány felhígulása ellen. A minőség javítására azt ajánlja, a kutatókat évi …
Az elmúlt hét bejegyzésében az article processing charge rejtelmeiről beszéltünk. Szó volt a magas publikációs költségek valódi okáról, majd elgondolkodtunk, milyen változásokat hozhat a submission fee bevezetése. A submission fee-t akkor fizetjük, amikor cikkünket beküldjük egy választott folyóirathoz áttekintésre. A tranzakció korántsem jelenti azt, hogy a szóban forgó cikk meg …
Az open access publikálás segítségével a kutatási eredmények hozzáférhetők a nyilvánosság számára a megjelenés pillanatától, ingyenesen. Ebben az esetben a cikk szerzői fizetik meg az open access közlés költségét, tehát a hagyományos előfizetéses rendszer fordítottjával állunk szemben: a fogyasztó helyett az előállító fizet. A kutatásfinanszírozók, az egyetemek és a tudományos …
A Creative Commons licenszeket talán nem kell bemutatni az Instantscience olvasóinak, hiszen a tudományos kommunikáció és a nyílt hozzáférés egyik leggyakrabban használt eszközeiként tartjuk őket számon. A creativecommons.org nemrég arról írt, hogy a No-Derivatives licenszük sok esetben félrevezető lehet, érdemes jól megfontolni a CC-licensz kiválasztását. A No-Derivatives licenszek (pl. a …
A Springer Nature meghozta a döntést: 2021-től a Springer Nature portfóliójában szereplő angol nyelvű folyóiratok legnagyobb részében a Plan S előírásainak megfelelően publikálhatnak a kutatók. A kiadó egy április 8-án nyilvánosságra hozott sajtóközleményben jelentette be, hogy ugyan a transformative folyóiratokra vonatkozó feltételeknek nehéz megfelelni, a Springer Nature folyóiratok nagy része …
Számos tudós úgy véli, hogy az open access folyóiratok csak egy bizonyos fokig lehetnek eredményesek a teljes nyílt hozzáférésre való áttérésben, hiszen a peer review és a szerkesztési procedúra még mindig túl sok időbe telik. Korábban már itt az instantscience.hu-n is beszéltünk arról, hogy a pre-printek mennyire fontos aspektusai a …
