Instantscience

Kalauz a tudományos kommunikációban
Instantscience

Instantscience

Egy bukott tudós szomorú története

“Az emberek azt képzelik a tudósokról, hogy az igazság kutatására esküdtek fel, mint holmi szerzetesek. A templomban már elvesztették a hitüket, a tudományban még nem. Ahogy én viselkedtem, azt üzeni számukra, hogy a tudomány nem szent.” – Diederik Stapel Diederik Stapel, egykori holland szociálpszichológus több mint 50 tudományos közleményben hamisított …

Élőben az EOSC Symposiumról

Nem egy bejegyzésünk főszereplője volt már idén az EOSC és annak példás tevékenysége. Idén Budapesten rendezték meg az EOSC Symposiumot, november 26-28. között. Akik sajnos nem tudnak ott lenni a héten a Danubius Hotel Heliaban, élőben követhetik a rendezvényt az alábbi videóban:

Lektorok ezrei fejezték ki aggodalmukat – derült ki a globális felmérésből

A szakértői értékelés (peer review) segíti a finanszírozókat a döntéshozatalban, viszont a kutatók szerint sokszor átláthatatlan és rendkívül időigényes a folyamat. Többek között ez is kiderült a Grant Review In Focus elnevezésű jelentésből, amelyet a Publons készített, világszerte több mint 4 500 kutató bevonásával.  Nem ez volt az első próbálkozása …

Geo-specifikus hozzáférés, mint új open access modell

Köztudott, hogy az egyes nemzetek nyílt hozzáférésre vonatkozó irányelvei messze nem egységesek. Ez számos akadályt állít az open access célok európai szintű elérésének útjába. A helyalapú hozzáférési korlátozás ideiglenes megoldást jelenthet ezekre a problémákra – vélekedik az Európai Bizottság egyik szakértője. Azokban az országokban, ahol még nem zárkóztak fel a …

EOSC körkép Európából

Már korábban is foglalkoztunk azzal, hogy az Európai Bizottság milyen formában próbálja támogatni a kutatókat különböző szolgáltatásokkal. Ez a bejegyzés azzal a kérdéskörrel foglalkozik, hogy milyen projekteket índított az EB azért, hogy az EOSC (European Open Science Cloud) által vizionált közös kutatási felhő megvalósulhasson. 2019-ben négy nagy regionális projekt indult …

Proof-reading szolgáltatások csapdái, predátor szolgáltatások

Proof-reading, azaz korrektúrázás, nyelvi lektorálás.  Célja a tipográfiai és nyelvtani pontatlanságok felderítése és kiküszöbölése. Az alábbiakban összeszedtünk neked néhány tanácsot, amelyet nem árt figyelembe venned, ha megbízható korrektúra szolgáltatást keresel. Egy nyelvtani hiba, egy helyesírási baklövés, egy rosszul megválasztott szófordulat, de akár egy hiányzó szó is nagy károkat okozhat gondosan …

Lenyűgöző számok a tudományos publikálásban

Jó szokásunkhoz híven, szakirodalom olvasgatása közben szembejött velünk egy tavalyi jelentés, melyben a legámulatba ejtőbb adatokra bukkantunk. A tudományos publikálást érintő meglepő számokat gyűjtöttük most csokorba. 33 000 2018 közepén kb. 33 000 aktív, szakmailag lektorált (peer reviewed) folyóirat volt angol nyelven, további 9 400 nem angol nyelvű. 3 000 …

BREXIT: Aggódnak a kutatók, mi lesz a brit tudománnyal?

Október 31-én a britek EU tagsága hivatalosan és megmásíthatatlanul megszűnik. Miben változik meg az Egyesült Királyság tudományos gyakorlata elhagyva az Uniót? A brit kutatók okkal aggódnak?  A Brexit már 2016 júniusa óta kardinális téma nemcsak a politikában és a világgazdaságban, de egyre inkább a tudományban is. Az Egyesült Királyság kormánya …

A feketelistás folyóiratokról

A blogon már született egy írás a predátor folyóiratokról, most arról lesz szó, hogy milyen módon lehet ezekről a folyóiratokról információkat szerezni. A múltban már több próbálkozás is volt arra, hogy egy átfogó lista készüljön, amely felsorolja az összes ilyen folyóiratot. Az első próbálkozó Jeffrey Beall volt, a University of …

Ez történt az Open Science Fair-en

Idén Portó adott otthont az Open Science FAIR konferenciának. Az esemény fontosságát mi sem bizonyítja jobban a nyílt kutatást támogatók között, mint az, hogy több mint 400 érdeklődő vett részt a háromnapos eseményen. A konferencia fő szervezői: OpenAIRE, FIT4RRI, EOSC Secretariat.eu és a FAIRsFAIR projektek. A szervezők célja az volt, …