A “Publish or perish” egy visszatérő szállóige, amely megkeseríti a kutatók mindennapjait. Mindenki érzi a nyomást, amelyet a folyamatos publikációs kényszer szül. Sokszor lehet hallani, hogy bizonyos mennyiségű terhelésnek pozitív hatása van a teljesítményre, de a szakadatlan publikációs elvárás egy idő után a legtöbb kutatónál inkább frusztrációt okoz. Ha sokáig …
A nyílt hozzáférésű publikálás gyakorlata leegyszerűsítette a tudományos publikálást, az eredmények könnyedén hozzáférhetővé váltak. Az open access modell alapja, hogy a cikk megjelentetési költségeit a szerző állja, a közlemény pedig ingyenesen olvasható online. Az üzleti modell a tudományos kiadók körében olyan népszerűvé vált, hogy már több száz open access folyóirat …
A PhD fokozat megszerzése után jó ötletnek tűnhet posztdoktori ösztöndíjra pályázni, de nem mindegy mi motivál, hogy erre az útra lépj. A posztdoktori pozíció nemzetközi kutatási tapasztalattal, vagy egy teljesen új kutatási területtel kecsegtethet, ahol kipróbálhatod a képességeidet. A posztdoktori ösztöndíj pályázatra nem szabad úgy tekinteni, mint a doktori cím …
A megfelelő folyóirat kiválasztása a kutatási eredményeink publikálására igazi kihívást jelenthet, még akkor is, ha már tapasztaltak vagyunk ezen a területen. Szerencsére a legtöbb nagy kiadónak van elérhető folyóirat-keresője, amelyek néhány kérdés megválaszolásával vagy az absztrakt beillesztésével kilistázzák azokat a folyóiratokat, amelyek alkalmasak lehetnek a közlemény megjelentetésére. Azonban nagy mértékben …
Az Impakt Faktor (IF) immár 50 éve van a köztudatban, mint a tudományos folyóiratok mérőszáma. Egy mérőszám, ami igen erősen megosztja a kutatói közösséget. Megosztó, mert nem lehet egyetlen szám alapján megítélni egy folyóiratot és megbélyegezni azzal, hogy „jó” vagy „rossz” csak azért, mert a megjelentetett cikkei sok/kevés hivatkozást kaptak. …
Fiatal kutatóként téged is biztosan érdekelnek az új szabályozások, amelyeket a tudományos kommunikációban vezetnek be. Ilyen mandátum a Plan S is, amelyről 2018-ban hallhattunk először. A kezdeményezés fejlődését mi, instantosok is igyekszünk nyomon követni, de vajon érezhető-e már a Plan S bevezetésének tényleges hatása a tudományos kommunikációban? A jó hír …
A szakmai bírálat olyan terület, amit gyakran kritizálnak azért, mert túlságosan szubjektív és elfogult. Az ilyen esetek vizsgálata viszont nagyon körülményes, hiszen a peer review-ról szóló dokumentáció korlátozottan hozzáférhető. Egy horvát-spanyol-olasz szerzőtrió a PEERE adatbázis jelentéseit elemezte, nem szokványos szempontból. A PEERE egy kiadók és kutatók közötti együttműködés, 61 folyóirat …
A tudományos kommunikáció változásával és a nyílt hozzáférés előre törésével egyre nagyobb figyelem övezi a kutatási adatokat is. Ez a téma eléggé megosztja a tudományos közösséget, hiszen egyre több kutatást finanszírozó szervezet rendelkezik az általuk támogatott projekt adatainak nyíltságáról. Tudományterületek szerint is változatos képet mutat az, hogy mennyire hajlandóak az …
Trello? Jira? Asana? GitHub? ZenHub? Ismered őket? Használod? A kutatási projektek gyakran extrém komplexitással bírnak, időigényes és bonyolult követni a kutatásban dolgozó csoport feladatait és azok állapotát. A projektmenedzsment szoftverek használata különösen hasznos lehet, ha egyszerre több projekten dolgozol. A feladatkövető rendszerektől elvárható, hogy könnyedén lehessen velük dolgozni, ne kelljen …
A h-index a tudományos élet egyik leggyakrabban használt mutatója a kutatók értékelésére. Amikor Jorge Hirsch, 2005-ben javasolta a tudományos minőség objektív mérésére, még nem gondolta, hogy az elméleti fizikán kívül is ismertté válik. A h-index tulajdonképpen egy arra tett kísérlet, hogy a tudóst egyetlen számmal jellemezzük. A mutatót arra is …
