A FAIR elvek szerinti adatkezelés egyre gyakrabban kerül elő, amikor a tudományos adatok megosztásáról esik szó akadémiai környezetben. A világhálón is megannyi írást, blogot, videót és egyebet találhatunk a témáról, amelyek megpróbálják elmagyarázni a kutatóknak, hogy mik a FAIR alapelvek és hogy hogyan értelmezzük őket. Ezeknek az anyagoknak a fő …
Tudományos ismeretterjesztő podcast műsort indított a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. A műsor az AudMax nevet kapta, az egyetem főépületében található Auditorium Maximum után. “Azért választottuk névnek az egyetem egyik legismertebb terét, mert szimbolizálja a műsorunk célkitűzéseit: széles közönségnek szeretnénk érdekesen bemutatni az egyetemen folyó tudományos munkát, emellett erősíteni kívánjuk az intézmény harmadik missziós tevékenységét” – mondta a hirek.unideb.hu-nak Karácsony Gyöngyi. A DEENK főigazgatója hozzátette: az egyetemi könyvtár mindig is összekötő szerepet töltött be a különböző tudományágak, karok és szervezeti egységek között – ugyanígy …
Ma csupán néhány mondatban szeretnénk ajánlani egy nagyszerű forrást az Open Science kedvelőinek. Az Open Science Radio egy a nyílt hozzáférésű tudomány témakörét feldolgozó podcast Matthias Frommtól. Az Open Science kérdéskörén túl a német hobbirádiós gyakran beszél a Citizen Science-ről (civil tudomány), a nyílt adatokról, – sőt, esett már szó …
Tudtad, hogy az első tudományos publikáció 1665-ben, több mint 350 évvel ezelőtt látott napvilágot? Hihetetlen, hogy ma, a 21. században, az internet és a social media korában egy olyan módszert használunk tudományos közlemények megosztására, amelynek gyökerei ilyen régre nyúlnak vissza. Mi is pontosan a folyóirat szerepe napjainkban? Cikkünkben többek között …
A “Publish or perish” egy visszatérő szállóige, amely megkeseríti a kutatók mindennapjait. Mindenki érzi a nyomást, amelyet a folyamatos publikációs kényszer szül. Sokszor lehet hallani, hogy bizonyos mennyiségű terhelésnek pozitív hatása van a teljesítményre, de a szakadatlan publikációs elvárás egy idő után a legtöbb kutatónál inkább frusztrációt okoz. Ha sokáig …
A nyílt hozzáférésű publikálás gyakorlata leegyszerűsítette a tudományos publikálást, az eredmények könnyedén hozzáférhetővé váltak. Az open access modell alapja, hogy a cikk megjelentetési költségeit a szerző állja, a közlemény pedig ingyenesen olvasható online. Az üzleti modell a tudományos kiadók körében olyan népszerűvé vált, hogy már több száz open access folyóirat …
A PhD fokozat megszerzése után jó ötletnek tűnhet posztdoktori ösztöndíjra pályázni, de nem mindegy mi motivál, hogy erre az útra lépj. A posztdoktori pozíció nemzetközi kutatási tapasztalattal, vagy egy teljesen új kutatási területtel kecsegtethet, ahol kipróbálhatod a képességeidet. A posztdoktori ösztöndíj pályázatra nem szabad úgy tekinteni, mint a doktori cím …
A megfelelő folyóirat kiválasztása a kutatási eredményeink publikálására igazi kihívást jelenthet, még akkor is, ha már tapasztaltak vagyunk ezen a területen. Szerencsére a legtöbb nagy kiadónak van elérhető folyóirat-keresője, amelyek néhány kérdés megválaszolásával vagy az absztrakt beillesztésével kilistázzák azokat a folyóiratokat, amelyek alkalmasak lehetnek a közlemény megjelentetésére. Azonban nagy mértékben …
Az Impakt Faktor (IF) immár 50 éve van a köztudatban, mint a tudományos folyóiratok mérőszáma. Egy mérőszám, ami igen erősen megosztja a kutatói közösséget. Megosztó, mert nem lehet egyetlen szám alapján megítélni egy folyóiratot és megbélyegezni azzal, hogy „jó” vagy „rossz” csak azért, mert a megjelentetett cikkei sok/kevés hivatkozást kaptak. …
Fiatal kutatóként téged is biztosan érdekelnek az új szabályozások, amelyeket a tudományos kommunikációban vezetnek be. Ilyen mandátum a Plan S is, amelyről 2018-ban hallhattunk először. A kezdeményezés fejlődését mi, instantosok is igyekszünk nyomon követni, de vajon érezhető-e már a Plan S bevezetésének tényleges hatása a tudományos kommunikációban? A jó hír …
