A koronavírus megjelenése globális rendszerek egészét teszi jelenleg próbára, ezek egyike a pre-print szerverek minőség-ellenőrzése. A bioRxiv-ra feltöltött friss közlemény a Sars-CoV-2 vírus – a koronavírus-járvány okozója – és a HIV vírus közötti hasonlóságok felfedezéséről talán téves volt, de a lényeg itt az, hogy ez órák leforgása alatt ki is …
A PlanS kapcsán felütötte fejét egy új folyóirat forma, amely a tükör folyóirat azaz “mirror journal” nevet kapta nagyon találóan. Az előfizetéses folyóirat címével indul egy “új” tisztán open access folyóirat ugyanolyan publikálási feltételekkel, mint az előfizetéses cím párja. Tehát a folyóirat szerkesztői gárdája, célja, területe és lektorálási procedúrája azonos, …
Az instantscience.hu sorai között már többször volt szó a “Plan S” megvalósításáról és a tudományos kommunikációra gyakorolt hatásairól. Most ideje arról beszélnünk, mi vár a hibrid modellre, ha a “Plan S” irányelveinek való megfelelés már nem odázható tovább. A “Plan S” a Science Europe kezdeményezése, amely támogatja és alapértelmezettnek tartja a …
Jason Goldman a 60-Second Science című podcastjében érvelt amellett, hogy azok a civilek, akik valamilyen módon hozzájárultak egyes felfedezésekhez, megérdemelnék, hogy szerepeljenek a kutatási cikk szerzői között. A podcastben citizen science-re példaként Jann Vendetti cikkét említik, melyben öt, Dél-Kaliforniában nem őshonos csiga felfedezéséről számol be. A kutatás nem jöhetett volna …
Nagy a verseny a kutatás színterén, így vannak olyanok, akik visszaélnek hatalmukkal és nem etikus kéréseket fogalmaznak meg a peer review során. A lektorálásban több etikátlan eset rajzolódott ki az elmúlt években, a tudományos kommunikációban történt változások reagálnak és leleplezik a nem megfelelő lektori viselkedést. A hivatkozás talán a legelfogadhatóbb …
A kutatási adatok közzététele valamilyen platformon egyre inkább megkerülhetetlen részét képezi a mai tudományos kommunikációnak. A nagyobb kutatást finanszírozó szervezeteknek külön ajánlásai vannak arra, hogy a támogatás elnyeréséhez milyen adatkezelési szabványokat kell teljesíteni és arra is, hogy az adatokat hol és hogyan kell közre adni. Ilyen például az Európai Unió …
A BBC jelentetett meg egy félórás podcastet még áprilisban, The Great Science Publishing Scandal címmel. Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem zoológus professzora osztja meg tapasztalatait a tudományos publikálás mögött megbúvó világról. Évszázadokon át a folyóiratokat tekinthettük a tudomány őreinek. Az utóbbi néhány évtizedben ez egyre inkább megkérdőjelezhetővé válik, ahogy a …
A kutatási eredményekhez való hozzáférés és a nyílt tudomány kérdése a bölcsészek körében is régóta terítéken van. Októberben a Royal Historical Society (RHS) megjelentetett egy úgynevezett “útmutató dokumentumot“, amelyben a Plan S-re és a történelmi folyóiratok aktuális helyzetére reagál. A jelentés célja, hogy segítse a történelem és a tágabb értelemben …
Jó szokásunkhoz híven, szakirodalom olvasgatása közben szembejött velünk egy tavalyi jelentés, melyben a legámulatba ejtőbb adatokra bukkantunk. A tudományos publikálást érintő meglepő számokat gyűjtöttük most csokorba. 33 000 2018 közepén kb. 33 000 aktív, szakmailag lektorált (peer reviewed) folyóirat volt angol nyelven, további 9 400 nem angol nyelvű. 3 000 …
A blogon már született egy írás a predátor folyóiratokról, most arról lesz szó, hogy milyen módon lehet ezekről a folyóiratokról információkat szerezni. A múltban már több próbálkozás is volt arra, hogy egy átfogó lista készüljön, amely felsorolja az összes ilyen folyóiratot. Az első próbálkozó Jeffrey Beall volt, a University of …
